2023.01.13.-án az alábbi üzenetet küldtem el az MTA-nak, és több nyelvészettel foglalkozó akadémikusnak.
TISZTELT MTA AKADÉMIKUSOK!
Alapításától kezdve a Magyar Tudományos
Akadémia egyik küldetése a magyar nyelv ápolása. A
magyar nyelv helyesírási szabályainak meghatározása az MTA feladata. Javaslom,
hogy az MTA hajtson végre egy írásreformot vezesse be a Bíró Zoltán-féle ABC
használatát.
Bíró ABC létrehozásakor az alábbi elveket vettem figyelembe:
1)
Minden hangot csak
egy betűvel azonosítunk.
2)
Az új betűk a lehető legjobban hasonlítsanak a
régire.
3)
Az új betűk
írásához kevés tintára és helyre legyen szükség.
A
Bíró ABC-ben, a „j” hang leírására csak a pontos j-t használjuk. A kétjegyű
betűk helyett azok első betűjét használjuk úgy, hogy az első betűre rárakunk
egy pontot. A háromjegyű betű, a dzs helyett olyan d betűt használunk, amelyen
egy vessző van. (Dzs esetén alternatíva lehet a „d” betűre rakott vessző
helyett két pont.) Nagybetűk esetén a nagybetűk teteje alá rakunk egy pontot,
illetve dzs betű esetén egy vesszőt. (Nagybetűk esetén alternatíva lehet a betű
fölé rakott pont is. Helytakarékosság miatt nem javaslom ezt, de ha az emberek többsége fölé akarja rakni a pontot, akkor lehet úgy is. )
Több indok miatt javaslom a Bíró ABC használatát:
Első indok a gyermekeink boldogsága.
2023.01.09-én az RTL Kettőn közvetített VV11 valóságshowban VV Kriszta elsírta
magát a „j” hang kétféle írásmódja miatt.
VV Kriszta
Úgy vélem, hogy VV Kriszta egy
túlérzékeny ember, de ebben az esetben teljesen azonosulni tudtam vele. Az Ő
elkeseredése motiválta a Bíró ABC-re vonatkozó javaslatomat. VV Kriszta
szenvedése gyerekkori sebeket tépett fel bennem. Amikor kisgyerek voltam, akkor
az iskolában belém nevelték, hogy buta vagyok. Volt olyan tanárom aki
pszichopataként kéjelgett az én szenvedésemen, ugyanis gyakran elvétettem a „j”
hang írását. Később rájöttem, hogy nem vagyok buta. Középiskolában megyei matek
versenyt nyertem. Intelligencia hányadosom az emberiség felső 1 százalékába
tartozik. Még az Alkotmánybíróságon is győztem 2020-ban. Mégis megaláztak
kiskoromban, megaláztak azért mert az elmém nem volt hajlandó befogadni a „j”
hangra vonatkozó irracionális szabályokat. Nem csak VV Krisztának és nekem
probléma ez. Tudományos felmérések szerint a kisgyermekek többsége számára
problémás a „j” hang kétféle írásmódja. Rengeteg gyermek szenved és szorong
emiatt. Szerintem, ha nem a gyerekek többsége, hanem csak 1%-a szenvedne
emiatt, akkor az is sok lenne. Nincs olyan indok amivel igazolni lehet a magyar
gyerekek egyrészének lelki megalázását. Szerintem nem szabad a gyerekeket
megkínozni azért, mert ez a hagyomány. Apa vagyok, a kislányom 8 éves.
Szerintem a szülőknek több feladata is van, az egyik az, hogy mindent meg kell
tennünk azért, hogy gyermekeink boldogok legyenek. Szerintem sokkal kevesebb
szorongása lesz a gyermekeinknek akkor, ha nem kell bebiflázniuk a „j” hang
kétféle írásmódjára vonatkozó abszurd hagyományt. Sokkal több idő marad bármi
más megtanulására. Kérdezem az MTA-tól, hogy hány ezer generáción keresztül
akarják még megkínozni a magyar gyerekek többségét az általános iskolákban?
Szerintem az MTA-nak kötelessége segíteni abban, hogy a magyar gyermekek
kevesebbet szorongjanak és boldogabbak legyenek.
Második indok az, hogy az csökkenjen a diszgráfiások és a diszlexiások száma hazánkban. Szerintem az ékezetes karakterek olvasása kevesebb gyermeknek jelent problémát, mint a kettős betűk olvasása. Bizonyított tény, hogy Magyarországon az olvasni tanuló gyerekek egyrészének nehézséget jelent a kettős betűk értelmezése. Ha például egy olvasni tanuló gyermek az olvasás során egy „s” betűhöz ér, akkor nem olvashatja fel azt, hanem attól jobbra kell néznie és le kell ellenőriznie azt, hogy van-e ott egy „z” betű is. Tehát a magyarul olvasni tanuló gyermeknek bizonyos esetekben azt kell olvasnia amit lát, bizonyos esetekben meg tilos azt olvasnia amit lát, helyette öncenzúrát kell tartania, és más hangot kell kiejtenie. Szerintem hazánkban részben azért van sok diszgráfiás és diszlexiás, mert a gyerekek racionális elméje nem érti ezt a következetlenséget. Bíró ABC esetén az olvasni tanuló gyermeknek csak egy karaktert kell értelmeznie. A gyerekeknek azt kell olvasniuk amit látnak, nem kell cenzúrázniuk magukat. Szerintem az MTA-nak kötelessége segítenie abban, hogy a magyar gyermekek könnyebben megtanuljanak olvasni és írni.
Harmadik indok a magyar nyelv és
kultúra elterjesztésének könnyítése. Szerintem részben a kettős betűk tehetnek
arról, hogy más nyelvet beszélők nehezen tudják megtanulni a magyar nyelvet.
Szerintem az írásreformmal az MTA megkönnyítené a magyar nyelv elsajátítását,
ezzel segítené a magyar nyelv és kultúra terjesztését.
Negyedik indok az, hogy a Bíró ABC-t könnyen meg tudja tanulni az, aki ismeri a hagyományos magyar ABC-t. Ugyanis, tudatosan törekedtem arra, hogy a hagyományos és a Bíró ABC között minimális legyen a különbség. A könnyű megtanulhatóságra példa a 8 éves kislányom esete. Pár mondattal elmagyaráztam neki a Bíró ABC új karaktereit. A kislányom azonnal megértette, hogy dupla betűk nincsenek, helyette egy pontot kell néznie a karakterek tetején. A kislányom ezt követően tökéletesen el tudta olvasni a Bíró ABC-vel írt szövegeket. Nehezebb helyzetben lett volna a kislányom, ha ez egy hangot egy betűvel azonosító Székely-Magyar rovásírásos ABC-t tanítottam volna meg neki. Úgy vélem, ha az MTA írásreformot vezet be, akkor olyat kell bevezetni, amit az emberek könnyen megtanulhatnak.
Ötödik indok a költséghatékonyság. A két és a háromjegyű betűk elhagyása miatt kevesebb karakterrel leírható ugyanaz a szöveg. Például az Egri csillagok, illetve hazánk Alaptörvénye esetén a csökkenés kb. 4-5% Ez azt jelenti, hogy ennyivel kevesebb tintát és papírt kell felhasználni ugyanannyi szöveg kinyomtatásához azonos karakterméret és betűtípus esetén. Megjegyzem, hogy tinta takarékosság miatt alkalmazok pontot a kettős betűk kiváltásakor, ugyanis a pont nyomtatásához kevés tinta kell.A ponthoz kevesebb tinta kell mint a szláv lágyítójelhez. Megjegyzem azt is, hogy helytakarékosság miatt rakom a pontot a nagybetű teteje alá, igy a nagybetűk nem foglalnak el több helyet felfelé. Hazánkban minden egyes ember majdnem 100 kilogramm papírt használ fel évente. Ha évente személyenként csak 1 kilogramm nyomtatott papírt takarítanánk meg az írásreformmal, akkor évente kb. tízmillió kilogramm nyomtatott papírt takarítanánk meg összesen. Egy kilogramm nyomtatott papír ára kb. 2500 forint. Tehát, mi magyarok évente 25 milliárd forintot takarítanánk meg összesen. 20 év alatt több pénzt takarítanánk meg mint amennyibe a 4-es metró került Budapesten. 100 évnyi megtakarításból kijönne egy olimpia megrendezése. Szerintem az MTA-nak kötelessége segíteni a magyar embereket abban, hogy több pénzünk legyen.
Hatodik indok a környezetvédelem: 1 tonna fehér papír előállításához 417 m³
víz,1700 kg fa (kb. 15-17 db fa),717 kWh energia,181 kg mészkő, 87 kg kén, 6
tonna gőz,60 kg klór szükséges. (1) A Bíró ABC
bevezetésével évente megtakaríthatunk 10.000 tonna papírt amellyel évente 150.000
fát menthetünk meg, rengeteg energiát és vegyi anyagot is megtakaríthatunk. A
nyomtatáshoz is kevesebb festékpatron és energia kell majd. Tehát az
írásreformmal mérséklődni fog a környezet terhelése. Szerintem az MTA-nak
kötelessége segíteni abban, hogy megmentsen évi 150.000 fát, úgy, hogy közben csökken
a környezetszennyezés is.
A felsorolt okok miatt kérem az
MTA-t, hogy vezesse be az írásreformot. Az írásreform miatt kevesebb
környezetszennyezés lesz, több pénzünk marad, a magyar nyelvet és kultúrát
könnyebben megismerhetik külföldön, az írás és az olvasás könnyebben megtanulható
lesz, csökkenni fog a diszgráfiások és a diszlexiások száma, és ami a legfontosabb:
több magyar gyermek lesz boldog.
Bíró Zoltán
30-5553723
Tisztelem a Nyelvtudományi Kutatóközpontot.
VálaszTörlésMagyarországon élünk. Pontosan tudjuk, hogy a hivatalok nem méltatják válaszra az embereket. Én magam azt gondoltam, hogy a Bíró ABC-re vonatkozó javaslatomra hetekig, hónapokig senki sem fog válaszolni. Pozitívan csalódtam. Nyelvtudományi Kutatóközpont 1 és negyedórán belül írásban reagált, amelyben értesítettek, hogy az ügyben érintettnek továbbították az üzenetemet. Ez természetesen még nem jelent semmit sem, de mindenképpen pozitív, azt bizonyítja, hogy a magyar nyelvvel foglalkozó tudományos szervezetnél legalább elolvassák a nekik írt üzeneteket.
Köszönöm az RTL-nek, hogy Ők is rövid időn belül reagáltak. https://rtl.hu/bulvar/2023/01/13/lelkes-nyelvujito-uj-magyar-abc-biro-zoltan-magyar-tudomanyos-akademia
VálaszTörlésIgen, VV Kriszta miatt az MTA nyelvtant, írásmódot fog változtatni. Ja, nem...
VálaszTörlés(az akadémikust az analfabéta fogja maholnap irányítani, más szóval a farok csóválja hamarosan a kutyát...)
VálaszTörlésTudod, az van, hogy nem csak az MTA akadémikusait kellene megkérdezned, hanem a többi, többé-kevésbé magyar nyelvű, valamelyest műveltséggel bíró embert is.
VálaszTörlésMielőtt a félanalfabéták lelkivilágára való hivatkozással szétcincálod a magyar írásbeliséget. Is.
Szerintem az MTA figyelembe fogja venni az emberek véleményét. A javaslatom több szempontból is előnyös.
TörlésElőször faszságnak gondoltam az egészet, de jobban megvizsgálva logikus és jól felépített a rendszered. Szívesen olvasnék próbából ilyen szövegeket, ha lesz erőlelépés, mindenképpen posztolj róla :)
VálaszTörlésKöszönöm
TörlésEz az új ABC igen érdekes és logikus. A magyar beszéd és helyesírás, általában a magyar nyelv rendkívül összetett, az egyik legnehezebb a világon. Olykori változtatása elkerülhetetlen, ahogy ezt a múlt századokban is láthattuk. De ne egyszerűsítsük írott nyelvünket azok kedvéért, akik lusták vagy képtelenek azt – magyar létükre – rendesen megtanulni. És akik ezt természetesen bármikor pótolhatják! Kész szerencse, hogy pl a Mónika- és Balázs- show láttán nem születtek hasonló ötletek.
VálaszTörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
TörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
TörlésA gyerekek nem lusták! Gyermeki lényük nagyon kíváncsi és érdeklődő! Azzal lustítjuk el a gyermekeket ha abszurd dolgok megtanulását várjuk el tőlük. A szocializmusban rengeteg emberrel megtanították Marx-tól a tőkét, mégsem lett sikeresebb a szocializmus.
TörlésEz egyszerű és világos, nagyon támogatnám a kezdeményezést, azonban a jenlegi ABC oktatása az írott művek miatt továbbra is elengedhetetlen maradna, emiatt csak plusz terhet róna az ABC-vel még csak most ismerkedő tanulók számára. Remek példa erre a japán írás, ahol a két 'ABC' csak nehezíti a tanulást...
VálaszTörlésKöszönöm szépen! Megjegyzem a régi írott művek nyelvezete eltér a jelenlegitől, azaz a régi könyveket is nehezen lehet olvasni. A tömeges magyarnyelvű könyvkiadás a kiegyezést követően indult el hazánkban. Kb. 150 év könyvkiadása miatt, nem akarhatjuk azt, hogy a gyermekek egyrésze évezredeken keresztül szenvedjen. Kb. 150 év könyvkiadása miatt nem akarhatjuk azt, hogy később is sok fát vágjanak ki.
TörlésNem tudom, hogy végiggondolta-e a kedves szerző, hogy ez mivel járna. Minden billentyűzetet, minden nyomdagépet lecserélni... minden hivatalos táblát... a pénzeket... mindent újranyomtatni, amit régebben adtak ki? Nemzetközi kapcsolatokban, szabványokban alkalmazni... mi lesz a külföldön működő nemzetiségi iskolákkal pl.? Mi lesz a magyarul tanuló külföldiekkel?
VálaszTörlésÉs igen, új karakterkészlet kell minden szoftverhez... legalább olyan karaktereket kellene akkor bevezetni, amiket már más nyelv amúgy is használ (pl. török, cseh, francia stb. nyelveknek vannak "ékezetei" mássalhangzókon).
Mindettől eltekintve a helyesírás és az azzal való "kínlódás" szerintem alapvetően nem a kettős betűk problémája. Lehet, hogy a szerzőnek igen, és úgy látom, az ly különösen beakadt, de azért gondoljuk végig, hogy mennyi mindent takar még a helyesírás... rövid/hosszú magán- és mássalhangzók (amiket a szerző nem töröl el), hasonulások, ragok, felszólító mód jelzése, központozás és még mennyi-mennyi minden!
Nem eltörölni kell ezeket, hogy könnyű legyen a gyerekeknek. A nyelvünk ilyen, és legalábbis az ÍROTT hivatalos és az irodalmi nyelvben ezeket a szabályokat egész egyszerűen nem lehet eltörölni. Azon el lehet gondolkozni, hogy milyen súllyal kérjük számon. Csak az a baj, hogy ha ezt az általános iskolában elengedjük (mert azt mondjuk, hogy nem kell 14 éves korig az irodalmi/hivatalos szinten tudni helyesen írni, hiszen erre pl. az esztergályosnak nem lesz szüksége, aki meg továbbtanul, az majd megtanulja középiskolában), akkor tinédzser korban kell majd vért izzadni ennek a megtanulásával és sokaknak (a jelenleginél is többeknek) sosem fog készség szinten menni.
A reformot ott kellene kezdeni szerintem, hogy a SZABÁLYOK megtanulását nem kellene erőltetni ennyire, mindenféle teljes meg részleges hasonulások felismerését, sokkal inkább egyszerűen csak meg kell tanítani azt, hogy mit hogyan írunk, és kész.
Köszönöm szépen, hogy hosszú választ írt. Billentyűzeteket kapcsán két féle választ tudok írni: A gépelést meggyorsítaná az, ha lennének olyan billentyűk amelyeket javaslok. Másrészt a jelenlegi billentyűkkel is írhatóak új betűk, billentyűkominációk megnyomásával. A nyomdagépeket nem kell lecserélni, csak ki kell egészíteni. A magyar nyomdák tudnak nyomtatni cirill betűvel, vagy kínai betűvel is, ha olyan megrendelést kapnak. A tömeges magyar könyvkiadás kb 150 éves. 150 év könyvkiadása miatt nem szabad a gyerekek generációit évezredeken keresztül kínozni, és nem szabad rengeteg fát és energiát elpazarolni. A karakterek kapcsán tinta takarékosság miatt javaslom a pontot, de ha a pont helyett más ékezet lesz az is elfogadható. A pont egyszerűen a legolcsóbb, ha attól eltérünk akkor kevesebb pénzt takaríthatunk meg hosszú időn keresztül. Az írásreform miatt rengeteg időt takarítunk meg a gyerekeknek, ezáltal mást is taníthatunk nekik, akár úgy ahogyan Ön javasolta.
TörlésAki megtanult vakon gépelni, annak az új billentyűzet katasztrófa. Aki meg nem gépel vakon, azaz nem ez az alapvető munkaeszköze, annak ez a pàr százalékkal kevesebb leütés nemigen számít. Maradjunk annyiban, hogy a billentyűkombinációs karakterhelyettesítés azért ma már nemigen opció... a DOS idejében még elment. Ráadásul ezzel bukjuk a kevesebb leütést, ugye...
TörlésAz jogos, hogy a nyomdagépeknél "csak" karakterkészletet és szoftvert kell cserélni.
Inkább 200 éves az a tömeges mo-i nyomtatás. És szerintem megint csak populista túlzás több ezer éves szenvedést megelőlegezni a kettős betűk miatt a gyerekeknek... mégvaz emberiség 100 éves jövőjében sem lehetünk biztosak.
Én nem konkrétan a pontot nehezményeztem, csak - pusztán a gondolatkísérlet szintjén - technikai és gazdasági szempontokból észszerűbbnek látnám más nyelvekben meglevő karakterek használatát.
Próbálom akkor a korábbiaknál egyértelműbben megkérdezni: mennyibe kerülne ez az egész? Mi lesz az "öregekkel", akik a régit tanulták, szokták meg? Mennyi idő az átállás? Hogyan működne? Párhuzamosan kétféle nyomtatás, a régi nyomtatott anyagok újranyomtatása?
A legfontosabb: megéri ez? Biztos, hogy ez a probléma, és nem az oktatásban van a gond? Vannak országok, ahol kétféle változatacvan ugyanannak a nyelvnek (Norvégia), vannak, ahol több nyelv egyenrangú és napi szinten használt, mellé még nyelvjárás is van... mégis meg tudják ezejet tanulni a gyerekek és nem kerülnek miatta szellemi és lelki nyomorba.
Az a VV szereplő nem azért sírt, mert nem volt képes megtanulni helyesen írni, és emiatt lelkifurdalása van. Azért sírt, mert Mo-on a helyesírás még mindig a felsőbbrendűség mércéjecésxa megszégyenítés eszköze! Egy országban sincsxa blogokon ilyen szintű nyelvtannáciskodás, undorító személyeskedések és alázás a "helyesírás" miatt. Tanult emberek köpködik egymást és ez az általános iskolai magyarórák folyamatos megszégyenítésével kezdődik... (30 év Lőrincze Lajossal súlyosbítva).
Szerintem továbbra sem a kettős betűk a magyar nyelv(tanulás) legégetőbb problémája.
A papírpazarlást meg nem ABC-reformmal kellene megszüntetni, hanem azzal, hogy ne nyomtassunk és fénymásoljunk annyit feleslegesen, ne legyenek reklámújságok, lehetőség legyen mindent elektronikusan intézni EGYSZERŰEN (és ezt valahogy oktassuk, terjesszük is). Ez az "x fát mentünk meg" a nagy hányadban reciklált papír világában amúgy is elég populista kijelentés; nem a papíripar miatt fognak elfogyni az erdők, az biztos.
VálaszTörlésEgyébként ha folyó beszédben/olvasásban kimondod a magyar kettős betűket elemenként, akkor - láss csodát - kb. azt a hangot fogod kapni, amit egyébként is jelölnek velük (az ly kivétel). A dz, dzs esetében ez olyannyira igaz, hogy azokat én az ABC-ből (mint külön hangjelölő betűkombinációt) simán kihagynám, szerintem teljesen indokolatlan a szerepeltetésük (eleve alig van olyan szó, amiben ezek a hangkombinációk szerepelnek). Szóval én a kettős betűkben nem látok igazi problémát, mivel azok a valós hangképet utánozzák; ellenben az ezek helyett alkalmazott ékezetes mássalhangzók jelentését külön meg kell tanulni.
A nagybetűkbe belülre rakott ékezet végképp nem jó ötlet. Nyilván könnyen meg lehet ezt is tanulni, ha valaki eleve így tanul írni. Viszont mivel a kisbetűknél nem így van és a magánhangzók esetében eddig sem így csináltuk, és a szerző sem jelezte, hogy azokon változtatni akarna, így nem lesz logikus/egységes a rendszer, ami az "újratanulóknak" mindenképp nehézség. További érv, hogy ha a nagy magánhangzók esetén továbbra is felettük van az ékezet, akkor a helytakarékosságot mindenképp buktuk. Mindemellett technikailag sem szerencsés a betűkbe tenni az ékezetet, ez karakterhelyettesítésnél is problémás (esetenként ugye kényszermegoldásként külön rakják fel az ékezeteket az alap nyugati latin karakterkészletre, ezt karakteren belülre sokkal rosszabb), illetve a nyomtatási képet is ronthatják a betűkön belüli pixelek (kis méretekben összefolyik, olvashatatlanná válhat).
Teljesen igaza van abban, hogy ne nyomtassunk feleslegesen, ezzel a papíripart leszámítva mindenki egyetért. Úgy gondolom, ha az írásreformmal kapcsolatos vita miatt sokkal kevesebbet nyomtatnak majd az emberek akkor nagyon jót cselekedtem, még akkor is ha nem vezetik be a Bíró ABC használatát.8 éves kislányomnak nem jelentett nehézséget a Bíró ABC-vel írt kézírásom elolvasása. Tipográfia szempontjából sokezer féle betűtípus létezik, és még több lesz a jövőben. Vannak köztük szépek is meg kevésbé szépek, bár az ízlésem ebben az esetben nem számít. Úgy kell megalkotni a betűtípusokat, hogy azok olvashatóak legyenek.
TörlésNem tudom eldönteni, hogy sírjak vagy nevessek! Jól nézünk ki, hogy majd ilyen való világ szereplői miatt elbasszuk a magyar nyelv írásos formáját! Sokat gondolkozott ezen kedves Úram?
VálaszTörlésNekem magas az IQ-m de nem tartom magamat többre senkinél sem. Minden ember ugyanannyit ér, sem többet sem kevesebbet mint én. (Kassák után szabadon.) Egy VV szereplő sem ér többet vagy kevesebbet mint mások. Kérdésére válaszolva. Több mint egy éve jutott az eszembe ez az ötlet. Kislányom általános iskolás alsós. Figyeltem hogyan olvas hétéves korában, rájöttem, hogy hol akadt el. Az ékezetes betűk nem jelentettek neki gondot, a kettős betűknél lelassult. Utána néztem a szakirodalomban, felismertem, hogy ez a probléma nem egyedi. Visszaemlékeztem kiskoromra, előjöttek fájó emlékek. Már akkor elkészítettem a Bíró ABC-t, de úgy voltam vele, hogy senkit sem fog érdekelni ez a téma. Amikor VV Kriszta elsírta magát, akkor teljesen azonosulni tudtam a problémájával. Rájöttem, hogy másoknak is gond ez, rájöttem, hogy nem hallgathatok tovább. A javaslatot felfrissítettem és beadtam az MTA-nak.
VálaszTörlés