2023.01.13.-án az alábbi üzenetet küldtem el az MTA-nak, és több nyelvészettel foglalkozó akadémikusnak.
TISZTELT MTA AKADÉMIKUSOK!
Alapításától kezdve a Magyar Tudományos
Akadémia egyik küldetése a magyar nyelv ápolása. A
magyar nyelv helyesírási szabályainak meghatározása az MTA feladata. Javaslom,
hogy az MTA hajtson végre egy írásreformot vezesse be a Bíró Zoltán-féle ABC
használatát.
Bíró
ABC létrehozásakor az alábbi elveket vettem figyelembe:
1)
Minden hangot csak
egy betűvel azonosítunk.
2)
Az új betűk a lehető legjobban hasonlítsanak a
régire.
3)
Az új betűk
írásához kevés tintára és helyre legyen szükség.
A
Bíró ABC-ben, a „j” hang leírására csak a pontos j-t használjuk. A kétjegyű
betűk helyett azok első betűjét használjuk úgy, hogy az első betűre rárakunk
egy pontot. A háromjegyű betű, a dzs helyett olyan d betűt használunk, amelyen
egy vessző van. (Dzs esetén alternatíva lehet a „d” betűre rakott vessző
helyett két pont.) Nagybetűk esetén a nagybetűk teteje alá rakunk egy pontot,
illetve dzs betű esetén egy vesszőt. (Nagybetűk esetén alternatíva lehet a betű
fölé rakott pont is. Helytakarékosság miatt nem javaslom ezt, de ha az emberek többsége fölé akarja rakni a pontot, akkor lehet úgy is. )
Több indok miatt javaslom a Bíró ABC használatát:
Első indok a gyermekeink boldogsága.
2023.01.09-én az RTL Kettőn közvetített VV11 valóságshowban VV Kriszta elsírta
magát a „j” hang kétféle írásmódja miatt.
VV Kriszta
Úgy vélem, hogy VV Kriszta egy
túlérzékeny ember, de ebben az esetben teljesen azonosulni tudtam vele. Az Ő
elkeseredése motiválta a Bíró ABC-re vonatkozó javaslatomat. VV Kriszta
szenvedése gyerekkori sebeket tépett fel bennem. Amikor kisgyerek voltam, akkor
az iskolában belém nevelték, hogy buta vagyok. Volt olyan tanárom aki
pszichopataként kéjelgett az én szenvedésemen, ugyanis gyakran elvétettem a „j”
hang írását. Később rájöttem, hogy nem vagyok buta. Középiskolában megyei matek
versenyt nyertem. Intelligencia hányadosom az emberiség felső 1 százalékába
tartozik. Még az Alkotmánybíróságon is győztem 2020-ban. Mégis megaláztak
kiskoromban, megaláztak azért mert az elmém nem volt hajlandó befogadni a „j”
hangra vonatkozó irracionális szabályokat. Nem csak VV Krisztának és nekem
probléma ez. Tudományos felmérések szerint a kisgyermekek többsége számára
problémás a „j” hang kétféle írásmódja. Rengeteg gyermek szenved és szorong
emiatt. Szerintem, ha nem a gyerekek többsége, hanem csak 1%-a szenvedne
emiatt, akkor az is sok lenne. Nincs olyan indok amivel igazolni lehet a magyar
gyerekek egyrészének lelki megalázását. Szerintem nem szabad a gyerekeket
megkínozni azért, mert ez a hagyomány. Apa vagyok, a kislányom 8 éves.
Szerintem a szülőknek több feladata is van, az egyik az, hogy mindent meg kell
tennünk azért, hogy gyermekeink boldogok legyenek. Szerintem sokkal kevesebb
szorongása lesz a gyermekeinknek akkor, ha nem kell bebiflázniuk a „j” hang
kétféle írásmódjára vonatkozó abszurd hagyományt. Sokkal több idő marad bármi
más megtanulására. Kérdezem az MTA-tól, hogy hány ezer generáción keresztül
akarják még megkínozni a magyar gyerekek többségét az általános iskolákban?
Szerintem az MTA-nak kötelessége segíteni abban, hogy a magyar gyermekek
kevesebbet szorongjanak és boldogabbak legyenek.
Kislányom: Bíró Zsuzsanna
Második indok az, hogy az csökkenjen a
diszgráfiások és a diszlexiások száma hazánkban. Szerintem az ékezetes karakterek olvasása kevesebb gyermeknek jelent problémát, mint a kettős betűk olvasása. Bizonyított tény, hogy Magyarországon
az olvasni tanuló gyerekek egyrészének nehézséget jelent a kettős betűk
értelmezése. Ha például egy olvasni tanuló gyermek az olvasás során egy „s”
betűhöz ér, akkor nem olvashatja fel azt, hanem attól jobbra kell néznie és le
kell ellenőriznie azt, hogy van-e ott egy „z” betű is. Tehát a magyarul olvasni
tanuló gyermeknek bizonyos esetekben azt kell olvasnia amit lát, bizonyos
esetekben meg tilos azt olvasnia amit lát, helyette öncenzúrát kell tartania,
és más hangot kell kiejtenie. Szerintem hazánkban részben azért van sok diszgráfiás
és diszlexiás, mert a gyerekek racionális elméje nem érti ezt a
következetlenséget. Bíró ABC esetén az olvasni tanuló gyermeknek csak egy
karaktert kell értelmeznie. A gyerekeknek azt kell olvasniuk amit látnak, nem
kell cenzúrázniuk magukat. Szerintem az MTA-nak kötelessége segítenie abban,
hogy a magyar gyermekek könnyebben megtanuljanak olvasni és írni.
Harmadik indok a magyar nyelv és
kultúra elterjesztésének könnyítése. Szerintem részben a kettős betűk tehetnek
arról, hogy más nyelvet beszélők nehezen tudják megtanulni a magyar nyelvet.
Szerintem az írásreformmal az MTA megkönnyítené a magyar nyelv elsajátítását,
ezzel segítené a magyar nyelv és kultúra terjesztését.
Negyedik indok az, hogy a Bíró ABC-t
könnyen meg tudja tanulni az, aki ismeri a hagyományos magyar ABC-t. Ugyanis,
tudatosan törekedtem arra, hogy a hagyományos és a Bíró ABC között minimális
legyen a különbség. A könnyű megtanulhatóságra példa a 8 éves kislányom esete.
Pár mondattal elmagyaráztam neki a Bíró ABC új karaktereit. A kislányom azonnal
megértette, hogy dupla betűk nincsenek, helyette egy pontot kell néznie a
karakterek tetején. A kislányom ezt követően tökéletesen el tudta olvasni a
Bíró ABC-vel írt szövegeket. Nehezebb helyzetben lett
volna a kislányom, ha ez egy hangot egy betűvel azonosító Székely-Magyar rovásírásos
ABC-t tanítottam volna meg neki. Úgy vélem, ha az MTA írásreformot vezet be, akkor
olyat kell bevezetni, amit az emberek könnyen megtanulhatnak.
Ötödik indok a költséghatékonyság. A
két és a háromjegyű betűk elhagyása miatt kevesebb karakterrel leírható ugyanaz
a szöveg. Például az Egri csillagok, illetve hazánk Alaptörvénye esetén a
csökkenés kb. 4-5% Ez azt jelenti, hogy ennyivel kevesebb tintát és papírt kell
felhasználni ugyanannyi szöveg kinyomtatásához azonos karakterméret és
betűtípus esetén. Megjegyzem, hogy tinta takarékosság miatt alkalmazok pontot a
kettős betűk kiváltásakor, ugyanis a pont nyomtatásához kevés tinta kell.A ponthoz kevesebb tinta kell mint
a szláv lágyítójelhez. Megjegyzem
azt is, hogy helytakarékosság miatt rakom a pontot a nagybetű teteje alá, igy a
nagybetűk nem foglalnak el több helyet felfelé. Hazánkban minden egyes ember majdnem
100 kilogramm papírt használ fel évente. Ha évente személyenként csak 1
kilogramm nyomtatott papírt takarítanánk meg az írásreformmal, akkor évente kb.
tízmillió kilogramm nyomtatott papírt takarítanánk meg összesen. Egy kilogramm
nyomtatott papír ára kb. 2500 forint. Tehát, mi magyarok évente 25 milliárd forintot
takarítanánk meg összesen. 20 év alatt több pénzt takarítanánk meg mint
amennyibe a 4-es metró került Budapesten. 100 évnyi megtakarításból kijönne egy
olimpia megrendezése. Szerintem az MTA-nak kötelessége segíteni a magyar
embereket abban, hogy több pénzünk legyen.
Hatodik indok a környezetvédelem: 1 tonna fehér papír előállításához 417 m³
víz,1700 kg fa (kb. 15-17 db fa),717 kWh energia,181 kg mészkő, 87 kg kén, 6
tonna gőz,60 kg klór szükséges. (1) A Bíró ABC
bevezetésével évente megtakaríthatunk 10.000 tonna papírt amellyel évente 150.000
fát menthetünk meg, rengeteg energiát és vegyi anyagot is megtakaríthatunk. A
nyomtatáshoz is kevesebb festékpatron és energia kell majd. Tehát az
írásreformmal mérséklődni fog a környezet terhelése. Szerintem az MTA-nak
kötelessége segíteni abban, hogy megmentsen évi 150.000 fát, úgy, hogy közben csökken
a környezetszennyezés is.
A felsorolt okok miatt kérem az
MTA-t, hogy vezesse be az írásreformot. Az írásreform miatt kevesebb
környezetszennyezés lesz, több pénzünk marad, a magyar nyelvet és kultúrát
könnyebben megismerhetik külföldön, az írás és az olvasás könnyebben megtanulható
lesz, csökkenni fog a diszgráfiások és a diszlexiások száma, és ami a legfontosabb:
több magyar gyermek lesz boldog.
Bíró Zoltán
biro.zoltan@mensa.hu
30-5553723
(1)
https://xforest.hu/hogyan-keszul-a-papir/